„Téríts meg engem, hogy megtérjek, mert te vagy, Uram, az én Istenem!” (Jer 31,18)
„Pál mondta: Azt az evangéliumot hirdetjük nektek, hogy ezekből a hiábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez, aki teremtette az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.” (ApCsel 14,15b)
Olvasmányok: Zsid 10,32–39 és Zak 1,7–17
Ha Jézus, a világ világossága beragyog az életünkbe, akkor azt gyökeresen megváltoztatja. És ha megváltozik az életünk, akkor az láthatóvá lesz szavainkon, tetteinken, amelyek Jézusra fognak mutatni, és Jézushoz fognak vonzani embereket.
Csodálatos dolog, amikor valaki a bűnök sötétségéből kiszakadva meglátja, milyen csodálatos Jézus világosságában élni. Amikor ráébred, milyen reménytelen is volt eddig az élete: tele bűnökkel, kilátástalansággal, aggodalommal és bizonytalansággal. Nem látott semmi fényt, egyetlen biztató reménysugarat sem, csupán elrontott emberi kapcsolatai, anyagi problémái, kétségbeesést okozó betegségei foglalkoztatták. És földi életútja legvégére tekintve a legnagyobb aggodalom és reménytelenség kerítette hatalmába. De Jézus követésében járva, az ő vonzásában élve minden más, most már Jézus világossága ragyogja be az életét, van reménysége. Most már Jézussal élhet, és tudja, hogy akinek ő belevilágít az életébe, annak békessége van, az meg tud bocsátani, képes mások felé szeretettel fordulni. Megváltoznak emberi kapcsolatai, másképpen tekint élete próbatételeire, értelmessé válik az élete. És reménységgel tekint élete végére is: tudja, hogy a halál után Jézussal új élet kezdődik számára.
*
Istenünk, Atyánk! Köszönjük, hogy megszántad a bűn sötétségétől szenvedő világot, és elküldted számunkra Jézus Krisztust, az életet és reménységet adó világosságot. Kérünk, ébressz bennünket új életre, hogy hírnökök és emberhalászok lehessünk mások életében, annak a fénysugárnak a továbbragyogtatásával, amely a mi életünket is megváltoztatta. Ámen.
A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.