A föld legvégéig mindenkinek eszébe jut az Úr… (Zsolt 22,28)

[Isten] azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. (1Tim 2,4)

Olvasmányok: 5Móz 32,44–47 és 1Kor 9,19–23

 

Lelki útravaló a mai napra

Viccbeli szépségkirálynők örök kívánsága a világbéke. Ám valóságos, közepesen szép nők és férfiak is gyakran gondolnak arra, hogy bárcsak történne valami, ami mindenkit, minden embert érint. Egy világrengető esemény. Vagyis inkább a világ rengését megállító esemény.

A valóság ezzel szemben ez: politikusok diplomatikus mosolya kézfogáskor, a háttérben pedig rakétakísérletek és nukleáris fegyverek gyártása titkolózva, mégis nyilvánosan. Pedig ha minden ember szeretné egymást, akkor nem lenne többé háború. Ugye, milyen egyszerű?

De hiszen két ember sem képes kijönni egymással tartósan! Három pedig már négy vagy akár hat pártot is alkothat. És alkot is…

Kinek jut eszébe egy jó megoldás? Kinek jut eszébe, hogy lehet megoldás? Kinek jut eszébe, hogy van megoldás? Kinek jut eszébe az Úr? Ki akarja, hogy legyen megoldás? Ki akarja a megoldást?

Az Úr akarja. Pálnak már csak ezért az egy mondatért is érdemes volt megírnia leveleit. Az Úr mindvégig figyel minket. Mindnyájan fontosak vagyunk számára. Minden ember. Én is. Te is.

Ismerd fel, és jusson eszedbe! A vágyálomnál többet ad. Nemcsak világbékét, hanem örök életet, üdvösséget készített. Igen, neked is! Az „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” kezdetű imából így lesz hitvallás: mindenkinek eszébe jut az Úr.

*

Uram, ne hagyd elfelejtenem, hogy te vagy a kezdet és a vég, és minden a te kezedben van! Juttasd eszembe újra és újra, hogy megmentettél, és örök életre hívtál engem! Kérlek, tégy engem is annak eszközévé, hogy megfáradt és kiábrándult, vagy épp elbizakodott és gőgös embertársaimnak eszébe juttassalak téged.
Köszönöm, hogy eljuthatunk mindnyájan az igazság megismerésére. Ámen.



Szerző: Bartha István

A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak.