Lelki útravaló a mai napra

Ez már a második nap. Megint elindult valami új. Egy új tanév, talán egy új osztály, egy új iskola vagy egy új munkahely, új feladatok. És megint valahol valaminek vagy valakinek meg kell felelnem. Persze egészen kicsinek, erőtlennek, képtelennek tartom magam. Hogyan fogom megoldani, hogyan fogok megfelelni az új kihívásoknak? És hányan lesznek, akik megjegyzéseket, kimondott vagy kimondatlan véleményt fogalmaznak meg rólam? Ma egészen „divatos” lett a másik bántása, a szép magyar szóval kifejezett bullying (zaklatás, megalázás) élőben és virtuálisan egyaránt.

De hiszen én kiválasztott vagyok! Isten a maga szeretetéből, kegyelméből kiválasztott arra, hogy az övé legyek! Teljesen! Aki pedig engem bánt, az Isten szeme fényét bántja. Ez a bátorító ige azonban nemcsak erőt, hanem útmutatást is ad arra nézve, hogyan tekintsek azokra, akik kicsik, lenézettek, semmik. És még csak nem is kell megfelelnem a világnak, a körülöttem lévő sokaknak, sokkal inkább az Úrnak, aki igazán szeret, és igazán a magáénak tart. Annak az Istennek, aki a kicsiket, a bátortalanokat, az erőtleneket segíti, óvja, védi. Ez ad erőt, bátorságot erre a mai napra, és az egész tanévre.

*

Istenem, Atyám! Te vagy minden erőtlen és kicsi védelmezője. Segíts meg, hogy az előttem álló időszakban rád tudjak figyelni akkor is, ha bántanak, kicsinek, semminek tartanak. És adj szeretetet ahhoz, hogy én magam soha ne tartsak senkit lenézettnek, semminek, mert áldásul hívtál el ebbe a világba. Ámen.

Szerző: Aradi András